Dohányzási kódolás Kursk Price

Makszim Gorkij Dohányzási kódolás Kursk Price Egy népet csak történelmén keresztül lehet megérteni, csak meséiből, legendáiból megismerni, csak dolgos emberei révén megszeretni.

Különösen érvényes ez egy olyan hatalmas, világrésznyi országra, mint amilyen a Szovjetunió, amelynek rendkívül mozgalmas a történelme, igen gazdag, ma is élő a mondavilága, és nem könnyen közelíthető meg embereinek lelke.

Magam a hatalmas terjedelmű orosz és szovjet regények lapjain találkoztam először az orosz, a szovjet emberrel. Az első közvetlen találkozást e nagy ország népével az én korosztályomnak a felszabadulás jelentette, különleges történelmi körülmények között. A tényleges megismerés azóta indulhatott el, s bátran, kimondható: valóságos népmozgalommá, érzelmi kapcsolattá vált.

Keresés » Múlt-kor történelmi magazin

És számomra személyes üggyé. Szovjetunióbeli bolyongásaim kilépés az asztalon a számlálóról tették, hogy rácsodálkozhassak egy soha nem látott virágra, egy hegyi kristályra, dohányzási kódolás Kursk Price középkorból itt maradt meseszerű városra; olyan emberek szemébe nézhessek, olyanok beszédjét hallgassam, akik alkottak, legyen az zene, atomerőmű vagy gránitszikla falba épült modern város; találkozhassak az ottani népek bölcs meséivel, hőseikről szóló, dohányzási kódolás Kursk Price csorduló, halk legendáival vagy harsányabb vitézi énekeivel; hogy keressem a kulcsot, amelynek segítségével megnyílik előttem tájak és emberek szívé.

Az egész hatalmas országot szerettem volna bejárni, de kényszerűen korlátokat kellett állítanom magam elé: hiszen a Szovjetunió megismeréséhez, beutazásához egy teljes emberélet is kevés. Így hát képzeletbeli óriáskörzőt illesztettem a Szovjetunió európai részének közepe tájára. Csúcsa valahol Moszkvától északkeletre érte a-földet, szára pedig olyan kört írt le, amely északon az örök jégbe dermedt Kola-félsziget tundráit, délen a Kaszpi-tenger környékének forró sztyeppvidékeit, nyugaton a Kárpátok gerincét, keleten pedig a titokzatos Ural komor, sziklás hegyhátát szelte dohányzási kódolás Kursk Price.

A körző csúcsa éppen ott mélyedt a földbe, amit Oroszország szívének neveznek: a Moszkva környéki változatos dombvidéken, dohányzási kódolás Kursk Price színpompája, nyugalmat keltő, végtelennek tűnő mezői és apró tavaiban szemlélődő fehér templomainak aranykupolái Tolsztoj, az íróóriás igaz szelídséget, Csajkovszkij, a zenepoéta muzsikájának szívbe markoló, vergődő szépségét, Kutuzov, a Napóleont legyőző hadvezér elszántságát, komor keménységét egyszerre tükrözik.

Innen északra két hatalmas folyó forrásvidéke olyan közel van egymáshoz, hogy évszázadokon át azt hitték: a Volga és az Északi-Dvina egyazon helyről fakad.

De micsoda különbség! A Dvina a jéghideg Fehértengerbe hömpölyögteti vizét, elsősorban fával megrakott hajókat hordozva hátán; a Volga, délnek fordulva, a nehézipart táplálja vizével, és száraz, napsütötte, homokzivataros sztyeppeken halad át a selymes vizű Kaszpi-tengerig, csendes felszínét pedig a Kaukázus olaját szállító tankhajók szelik.

Míg a Volga-delta országnyi rezervátumában bódító illatú lótuszvirágmezők fogadnak, északon, a Kola-félszigeten lila ametisztkristályok tömege csillan meg a tundra fekete kövein. Es Moszkvától, a legoroszabb óriásvárostól északnyugatra Dohányzási kódolás Kursk Price — a leg-festőibb orosz város —, keletre az Ural lábainál pedig Magnyitogorszk — a hősi munka modern nagyvárosa. Északon a szelektől földön kúszóvá kényszerített fák, árapályerőművek, sarkkörön túli üvegházak, amelyekben egész évben pirosodik a paradicsom — délen óriás görögdinnyék, négyszeres hozamot adó rizsföldek, gazdag olajkutak.

Nyugaton, hullámzó búzamezők, végtelennek tűnő erdők — keleten a sztyepp szűzföldjét feltörő különleges ekék, a szelet-havat felfogó telepített erdősávok, s olyan emberek, akik a vasnál is kitartóbbak. Két világ — s mégis ugyanaz.

Élet és Tudomány 2000. január-december

Mint annak a népnek a lelke, érzelemvilága, amellyel meg akartam ismerkedni. Az aranygyűrű Kőbe, fába faragott krónika ez az emberkéz alkotta városok köre, amelyet a népnyelv aranygyűrűnek nevezett el.

Történetének nyomai a régmúlt ma még áthatolhatatlan ködébe vesznek; a csodák világába, amelyben az ősi legendák, vitézi énekek mintegy varázsütésre valósággá válnak.

Mert a környezet, amelyről történetük szól, itt van a szemünk előtt. A közép-oroszországi vadvirágos dombok közül fehér falú erődítmények, széles, zsindelytetős tornyok, csillogó, aranykupolás székesegyházak emelkednek a csodálkozó szem elé a kanyargó út szeszélyei nyomán. Olykor a szelíd nyírfák törzse mögül, olykor a bódító virágillatot árasztó mezők lankái közül, olykor meg a sötét fenyőerdők nyiladékából tűnnek elő az ősi városok — Zagorszk, Vlagyimir, Szuzdal, Jaroszlavl, Kosztroma, Uglics, Rosztov-Velikij.

Az orosz történelem tanúi, de egyúttal Európáé is, amelynek alakításában Oroszország minden időkben részt vett, amelytől tanult, s amelyet tanított, amelynek hatása alól nem tudta, nem is akarta kivonni magát, s amelyre jóformán minden korban hatással volt.

Ez az aranygyűrű is egy nagy történelmi forduló korszakában alakult ki hosszú évszázadok alatt, amikor a keleti sztyeppvidékekről nyugat felé vándorló nomádok csapásai alatt dohányzási kódolás Kursk Price összeomlottak a Dnyeper vidéki ősi szláv államok. Az aranygyűrű nem egy városa viseli nevében ennek az új honfoglalásnak emlékét; Kijev vidékén, a Trubezs folyócska mentén az ősidőkben állt egy Pereszlavl nevű város.

Dohányzásról.

A folyócskát itt is Trubezsnek, a várost Pereszlavl-Zalesszkijnek nevezték el. Hófehér templomának alapkövét ben ugyanaz a Jurij Dolgorukij nagyherceg rakta le, aki Moszkva alapítója; s a kis templom ma is ékessége az aranygyűrű városainak.

Igaz, hogy ezt az erődöt a történelem Szergijev néven jegyezte fel, mert mai nevét csak ban kapta U. Zagorszkij bolsevik forradalmárról, de etimológiailag így is gyönyörűen belesimul a környék ősi hangzású városnevei közé.

A távoli múlt történetei, legendái, régi egyházi énekekhez hasonló dalai, szájról szájra, apáról fiúra szálló mondái kísérik az orosz történelmet. Ez az ősi hagyomány ma is él, dohányzási kódolás Kursk Price dohányzási kódolás Kursk Price úgy őrzik, mint talán régen a nyitott tűzhelyű falusi kunyhókban, vagy ahogyan lantosaik előadták a fényes kastélyokban. Nem volt olyan hely az aranygyűrű mentén, ahol ezekkel, a történelem ősködébe vesző, furcsa hangzású és furcsa hanglejtésű, szokatlan jelképeket alkalmazó versekkel, énekekkel ne találkoztam volna.

Sura néni meséi Vlagyimir környékén egy idős asszony engedett bepillantani az ősi titkokba. Alekszandra Mihajlovna Kalegyina, a kedves, mosolygós Sura néni e titkok tudója, a Nyeri folyó partján álló réges-régi fehér kistemplom-múzeum gondnoka, idegenvezetője, kulcsára -mindenese. Ő fogadja szíves szóval, az idelátogatókat, akik a Vlagyimir alatti Bogoljubovóból jönnek, gyalogszerrel, sok színben pompázó virágos mezőkön át, a kerékvágta régi, poros szekérúton.

Ezt az utat a Nyeri folyócskáig ezrek teszik meg minden évben, hogy láthassák az orosz templomépítészet egyik legrégebbi alkotását. A templom maga kicsiny, egyetlen központi kupolás tornya van, de nemes arányai, változatos, csipkeszerű kőfaragásai a XII. Szakértők véleménye szerint az utóbbi évben nem építettek sehol oroszhonban ilyen arányosan szép templomot. Sura néni hivatalos tömörséggel közli, hogy alapítója, Andrej Jurjevics nagyfejedelem, a kegyetlen, gőgös uralkodó vezeklésül állította a templomot.

Ki tudná ma már ellenőrizni az egykori írnokok és krónikások tollvonásait, ezredéves indítékait. Jóformán magam állok a visszhangos, fehér boltívek alatt a félhomályban, amelyet dohányzási kódolás Kursk Price kintről beáramló napfény sem enyhít, de Sura néni átszellemülten mesél, szinte csak önmagának.

Előbb mintha szavalna, azután halk, monoton énekre vált. S mondja, dalolja, a történet minden szereplőjébe beleélő hangon — mint évszázadokkal előbb az igricek, vándorló dalnokok tették. Alma arca kisimul, ibolyakék szeme a messzi múltba néz a csillogó szemüveg dohányzási kódolás Kursk Price Egyszerre csak egy más ember ül itt előttem a csecsebecsékkel, jelvényekkel, levelezőlapokkal teli asztalka mögött.

Mesét, legendát mond és dalol arról, hogy a jó elnyeri jutalmát, a rossz pedig méltó büntetését. És Sura néni a távolba mutat, túl a bogoljubovói kolostor fehér kőkerítésén, túl a vadvirágos, illatos mezőn, amely belevész az ég kékes párájába. Messzire, egy jó évezred távolába.

Andrej Jurjevics, aki apjával, Jurij Dolgorukijjal együtt küzdött a kijevi trónért, bár nagyfejedelem lett, soha nem foglalta el a kijevi trónt, hanem Vlagyimirt tette fővárosává.

Ő maga nagyszámú kíséretével pedig gyermekkorának legkedvesebb zugában, Bogoljubovóban telepedett le. Itt — ahol most a fehér falú kolostor emelkedik a Kljazma folyó meredek partjai fölé — felépítette hatalmas palotáját, amelyet erős falak, tömör tornyok, 30 éve dohányzom, hogyan leszokom várárkok védtek minden külső támadástól.

Udvarának kőlapjai ma is mintegy két méter mélyen megtalálhatók a föld alatt. A palota tornyából messzire lehetett látni: akár lovas hírnökök érkeztek, akár nehéz szekérsorok kavarták fel a távolba vesző utak porát, akár színes vitorlájú hajók fordultak a Nyeri folyón át a Kljazmába — a nagyfejedelem őrségének figyelmét nem kerülhették el.

A szállított árut keményen megvámolták; részben a nagyfejedelem kincstárának gyarapítására, részben pedig az égiek haragjának engesztelésére szánt új templom építésének költségeire fordították.

Az egyik legenda szerint Andrej Jurjevics legyőzte a volgai bolgárokat, s velük szállíttatta ide az építkezéshez a fehér követ, ők hordták a Nyeri folyó medrének közepébe a földet egy kis mesterséges szigethez, amelyen ma a réges-régi templom emelkedik.

Egy másik monda úgy tudja, hogy amikor a súlyos építőanyagot szállító szekerek a Nyeri partjára értek, az ökrök megálltak, és semmilyen biztatásra nem voltak hajlandók tovább menni.

Sura néni elnyújtott, tagolt énekének dicsérő sorai szerint e templom gyönyörű dallamhoz hasonlít, olyan énekhez, amelynél szebbet emberi hang nem adhat elő. Magába öleli a példátlan tisztaság és utolérhetetlen alkotóerő légkörét. De azután borzalmas dolgok történtek. Andrej nagyfejedelmet dohányzási kódolás Kursk Price gyilkolták meg, s a szörnyű tettben részt vett a felesége is. A sötét templomfeljáróban sebezték halálra a nagyfejedelmet, kíséretét véresre verték és elűzték, kincstárát, fegyverraktárait kirabolták.

S íme — a mesék és a világ igazságszolgáltatása: Andrejt később az egyház szentté avatta… Eddig szólt Sura néni régi dala a kis Nyerl-parti templom hányatott történetéről. Pedig hát — Andrej Jurjevics aligha volt szent, hanem keménykezű önkényúr, akit gyűlöltek bojárjai, és gyűlölt a népe is.

Mindenkinél jobban felismerte azonban, hogy itt, az erdőkkel, dombvonulatokkal és sodró folyókkal védett vidéken, ahol fontos kereskedelmi utak vezettek, s amely mind gabonában, mind fában gazdag volt, megvan a természetes alapja egy új, erős birodalom kialakításának. S NagyOroszország gyökerei ténylegesen ennek a vidéknek, a VlagyimirSzuzdali fejedelemségnek a földjébe mélyednek.

É kettőt később a Moszkvai Fejedelemség egészítette ki — s ez a hármas tekinthető az új birodalom magvának. Sura néni legendái természetesen nem ilyen összefüggéseket látnak, bár meg kell mondanom, az új államalapítás keserves, véres, erőszakos története a legendák lágyan ölelő verssorai nyomán valahogyan szebbnek, emberibbnek és igazságosztóbbnak tűnik… Erre jártak a magyarok? Az aranygyűrűbe foglalt városok köre a mai Oroszország előtörténetével egyenlő.

Élet és Tudomány 2000. január-december

Lehet, hogy egy avatott történész ezt a sommás mondatot nem fogadja el — arra hivatkozva, hogy a MoszkvaVlagyimir-Szuzdal székhellyel kialakult Oroszországot a történelemben megelőzte az ősi, az úgynevezett Kijevi Oroszország, s előtte e területeken volt az első orosz állam. Ami persze teljesen igaz. Ez az orosz ősbirodalom a maga idején Dohányzási kódolás Kursk Price egyik leghatalmasabb országa volt.

Ez az orosz ősbirodalom a Dohányzási kódolás Kursk Price. Ezt az évszámot látva, a magyar krónikás könyvekbe lapoztam bele, utalásokat keresve. S nem is csalatkoztam. E krónikák ugyan a hunokat és a magyarokat azonosítják, és az ázsiai Szkítiából történő kétszeres kivonulásukról írnak — de ebben az esetben nem a történészek, etnológusok és antropológusok vitája érdekelt, hanem az, hogy a régi krónikák mit írnak — ha utólag is — arról a területről, amelyen szükségképp átvonultak előbb Attila hun seregei, majd évszázadokkal később a magyar honfoglaló törzsek.

S íme: stressz leszokni a dohányzásról aranygyűrű legősibb városa, az ezertornyú Szuzdal nem egy esetben szerepel a régi írásokban.

A Magyarok krónikájában Chronica Hungarorum. A nyugovás után által jövének egy igen nagy és magas havason… Hogy által jöttének volna, alá ereszkedének, és úgy jutának az Orosz földre, mely Lengyelország mellett vagyon.

Csak akkor Szuzdal még önálló országként, nyilván kis fejedelemségként élte életét az erdők és hegyvonulatok mögött, amelyek elválasztották az orosz földtől és Kióv városától, ami egyértelműen a Kijevi Oroszországot jelöli e krónikák lapjain. Az ugyanitt említett erdők és hegyek váltak később azzá a védővonallá, amely mögött az új Oroszország megszerveződött, mégpedig éppen a Rosztov-Szuzdal-Vlagyimiri területen.

Ma nyilván kerecsensólyom a neve. De az itt fészkelő sólymokról, sasokról más helyen is megemlékeztek a magyar krónikák. Szuzdal pedig — egykor egy orosz fejedelemség székhelye — ma is címerében viseli a hófehér vadászsólymot, fején arany koronával, a fejedelmi hatalom büszke jelképével.

Ez a sólyom egyébként ezen túlmenően az dohányzási kódolás Kursk Price ősi és ma is gyakran visszatérő szimbóluma.

Olvassa el is