A betegség és a dohányzás kockázati tényezői

a betegség és a dohányzás kockázati tényezői

Dohányzás okozta betegségek Nyomtatás A A fejlett ipari országokban talán a legjelentősebb népegészségügyi kihívást jelentő három betegséget, a COPD-t, a tüdőrákot és a szív-ér rendszeri betegségeket kapcsolták össze ezzel a megnevezéssel —  és a dohányzásban találták meg a közös etiológiai tényezőt.

a betegség és a dohányzás kockázati tényezői

Az is közös vonása ennek a három pusztító kórképnek, hogy meggyógyításukra jelenleg nincsenek eszközeink. A témában megjelent közleményekben olyan újszerű gondolkodásmódról, a közös patomechanizmus felderítése irányába tett erőfeszítésről olvashatunk, amely megkísérli magasabb szinten integrálni ismereteinket. Az új terápiás megközelítés mellett egyre nagyobb szerephez jut a prevenció — a dohányzás társadalmi szintű eliminálása.

Védőtényezők

Gerhardsson de Verdier M. The Big Three concept.

  • Koronavírus: ezért jelent most nagyobb kockázatot a dohányzás - EgészségKalauz
  • Mi a haszna a dohányzásról való leszokásnak
  • A tüdőrák – alapfogalmak és kockázati tényezők | idosekotthona-nagylozs.hu
  • Hazánkban évente körülbelül ember hal meg tüdőrákban, ami az összes rákos halálozás kb.

A way to tackle the health care crisis. Proc Am Thorac Soc ;— Ezek a betegségek nemritkán együtt fordulnak elő, korai szakban felfedezhetők, mégis rendszerint előrehaladott állapotban ismerik fel és különálló entitásként kezelik őket.

A tüdőrák kialakulásának kockázati tényezői | idosekotthona-nagylozs.hu

Jellemző rá, hogy más krónikus betegségekkel — például a kardiovaszkuláris betegségekkel és a tüdőrákkal — összehasonlítva aluldiagnosztizált, alulkezelt kórkép, és ellátásának finanszírozása is elégtelen. A klasszikus felfogás szerint a COPD a tüdőfunkcióval meghatározható légzőszervi betegség, amelyet főként a dohányzás okoz.

A decemberi előadások videófelvétele Több igen gyakori és ezért rendkívül fontos rákféleség okát nem ismerjük.

A Lancetben ben megjelent szerkesztőségi közlemény azonban az utóbbi évek epidemiológiai vizsgálati eredményei alapján olyan új összefüggésekben mutatja be a COPD-t, amelyek nem hagyhatók figyelmen kívül a betegellátásban sem. A dohányzás szerepe minden kétségen felül áll, mégis csupán a dohányosok egy része betegszik meg COPD-ben, tehát a betegségnek genetikai háttere is lehet.

OTSZ Online - Dohányzás okozta betegségek

Meghatározó a dohányfüst által kiváltott gyulladásos reakció mértéke, amely a COPD-re fogékony egyének esetében nagyobb.

A dohányfüggőség összetett jelenség, genetikai és környezeti tényezői is vannak. A COPD kritériuma a tartós légzési áramláskorlátozottság. Jellemző paraméter az erőltetett kilégzési másodperctérfogat FEV1ez az érték a COPD-vel kapcsolatos morbiditási és mortalitási vizsgálatok közös végpontja. Számos epidemiológiai vizsgálatban azt találták, hogy a COPD-s betegek csökkent légzésfunkciós teljesítménye fokozott kardiovaszkuláris morbiditással és mortalitással, valamint fokozott tüdőrákkockázattal jár együtt.

Ezek a kórok általában minden dohányost sújtanak, hiszen a füst a légzőszervrendszer ezen részeihez mindenféleképpen eljut. Ugyanezen okok miatt tüdő- légcső- és hörgőrák is lehet a káros hatás, és okozója lehet még hasnyálmirigy- és veseráknak is. Előidézhet még asztmát is. A dohány "hatóanyaga" a nikotin jelentős elváltozást okozhat a keringési szervrendszerben is.

Ugyanakkor a COPD rontja a tüdőrák prognózisát. A közelmúltban végzett epidemiológiai vizsgálatokban azt találták, hogy a COPD-s betegek különböző társbetegségeinek komorbiditás nagyobb szerepük van a morbiditásban és a mortalitásban, mint magának a COPD-nek. A COPD, a kardiovaszkuláris betegségek és a tüdőrák szoros korrelációja nem meglepő, ha figyelembe vesszük a közös kockázati tényezőt, a cigarettát.

A tüdőrák – alapfogalmak és kockázati tényezők

A rossz tüdőfunkció, valamint a kardiovaszkuláris betegséggel és a tüdőrákkal való kapcsolat azonban a dohányzás abbahagyása után is megmarad, sőt a dohányzástól függetlenül is megfigyelhető. Ez arra mutat, hogy a dohányzás közvetlen hatása mellett más mechanizmusoknak is szerepük van. Több követéses epidemiológiai vizsgálat és a vonatkozó közlemények áttekintése megerősítette ezeket a megfigyeléseket: a csökkent FEV1 a tüdőrákkockázat növekedésével járt, függetlenül a dohányzási anamnézistől, és ez a kapcsolat a nők esetében kifejezettebb volt.

Ellentétben a kardiovaszkuláris kockázattal, amely a dohányzás abbahagyása után gyorsan csökken, a tüdőrák kockázata sokkal lassabban mérséklődik. A tüdőrák kockázatának csökkenése csak a cigaretta teljes elhagyása esetén figyelhető meg. A dohányzás a légutak krónikus gyulladásához, a tüdő szerkezetének átépüléséhez remodelinga tüdőszövet pusztulásához vezet.

Minden, amit tudni kell a dohányzásról

Eddig nem tisztázódott, hogy a dohányzás okozta gyulladásos folyamat a cigaretta elhagyása után normalizálódik-e, vagy a betegség és a dohányzás kockázati tényezői folytatódik, mint folyamatos dohányzás mellett. Két keresztmetszeti vizsgálatban azt találták, hogy ha a dohányzás abbahagyása után a tünetek nem szűnnek meg, akkor a gyulladásos folyamat továbbra is fennáll.

Egy harmadik vizsgálatban a volt dohányosok légúti gyulladása hasonló mértékű volt, mint azoké a folyamatosan dohányzóké, akiknél hasonló légzésfunkciós értékeket mértek. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy nem önmagában a dohányzásnak, hanem a jellegzetes gyulladásos folyamatnak van alapvető jelentősége a betegség lefolyásában.

  • Módosítva:
  • Miért nem tudnak abbahagyni a dohányzást?
  • Diószegi Judit, pszichiáter Aki dohányzik, számos káros tényezőnek és következményes negatív hatásnak, betegségnek teszi ki magát.
  • A dohányzás káros hatásai
  • A dohányzáshoz kapcsolódó betegségek listája
  • SÚGÓ A tüdőrák kockázati és védő tényezői A tüdőrák kialakulásáért felelős legfontosabb életmódbeli, környezeti és öröklött kockázati tényezőket és foglaltuk össze.
  • Le tudok hagyni a dohányzásról örökre

Bár a dohányzás dohányzás esetén fájdalom a jobb borda alatt a gyulladásos markerekre éveken keresztül fennállhat, a dohányzás okozta kedvezőtlen egészségi hatások többsége reverzibilis. Következésképpen a dohányzás abbahagyása kiküszöböli a cigarettához társuló többletkockázat jelentős részét.

A koronavírus-járvány idején a krónikus betegek és az idősek mellett a dohányosok is fokozott veszélyben vannak. Mit tehetnek?

A szisztémás gyulladás mint közös mechanizmus A dohányfüst a szisztémás és lokális gyulladás jól a betegség és a dohányzás kockázati tényezői stimulánsa, és a gyulladás feltehetően szerepet játszik a tüdőrák és a COPD kórfejlődésében. A cigarettafüst nemcsak a légutakban és a tüdőben okoz gyulladást, hanem szisztémás celluláris és humorális gyulladást, oxidatív stresszt is kivált, markánsan megváltoztatja a vazomotor és endothel-funkciót, és növeli számos, véralvadást elősegítő faktor koncentrációját.

a betegség és a dohányzás kockázati tényezői

A dohányzásnak ezek a szisztémás hatásai nemcsak a COPD-re jellemző légúti és tüdőelváltozások kialakulásához járulnak hozzá lényeges mértékben, hanem más krónikus betegségekéhez is — köztük a kardiovaszkuláris betegségek, metabolikus rendellenességek és olyan rosszindulatú daganatok kialakulásához, amelyeket a dohányzás vált ki, esetleg olyan kockázati tényezőkkel együtt, mint az obesitas, a hyperlipidaemia vagy a magas vérnyomás.

A gyulladásnak a tüdőrák patogenezisében betöltött szerepére vonatkozó sokasodó bizonyítékok azt valószínűsítik, hogy a tüdőn belüli krónikus gyulladás olyan ismételt károsodásokat és reparációs folyamatokat indít el, amelyek elősegítik a sejtszaporodást, a genetikai hiba propagációját és végül a tüdőrák kialakulását. Egy összefoglaló tanulmányban, amely azzal foglalkozott, hogy milyen helyi és szisztémás hatást fejt ki az akut dohányfüst-expozíció az oxidatív stresszre és a gyulladásos mediátorokra, illetve milyen szisztémás hatása van a tartós dohányfüst-expozíciónak az emberre, a szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a dohányzás és a különböző betegségek, valamint az összesített mortalitás között megfigyelt kapcsolatért felelős biológiai mechanizmus továbbra is tisztázatlan.

a betegség és a dohányzás kockázati tényezői

A C-reaktív protein CRP szintje ugyancsak előrejelzi a kardiovaszkuláris és az összes halálozás alakulását az általános népességben, és ez a kapcsolat COPD-ben is megvan. A tüdőfunkció örökletessége és a CRP-érték, legalábbis a betegség és a dohányzás kockázati tényezői, a CRP gén szabályozása alatt áll, ami alátámasztja az oki összefüggést az enyhe szisztémás gyulladás és a légúti betegségek között. Általánosan elfogadott nézet, hogy a tüdőben zajló gyulladásos folyamatnak kiemelkedő szerepe van a COPD patogenezisében, és hogy COPD-ben szisztémás gyulladás zajlik.

Ennek eredete azonban tisztázatlan, és az sem világos, hogy a szisztémás gyulladás indukálja-e a betegséget, vagy a betegség a szisztémás gyulladást. Epidemiológiai vizsgálatokból kiderült, hogy a sztatinok, az ACE-gátlók illetve angiotenzinreceptor-blokkolók és a kortikoszteroidok hatásosak COPD-ben, kardiovaszkuláris betegségekben és tüdőrákban.

A tüdőrák kockázati és védő tényezői

Ezek a vizsgálatok arra utalnak, hogy a három betegségnek közös patofiziológiai tényezői lehetnek, de ezeknek a feltevéseknek a megerősítéséhez egyéb típusú vizsgálatokra is szükség van. Először a sztatinok gyulladáscsökkentő tulajdonságai keltették fel az érdeklődést. A sztatinok gyulladáscsökkentő és antioxidáns aktivitásából adódó pleiotrop hatás ugyancsak befolyásolhatja egyes betegségek halálozását.

a dohányzásellenes mágnesek használata

Hasonló megfigyelésről számoltak be Japánból és Kanadából is. Más epidemiológiai vizsgálatokban azt mutatták ki, hogy az inhalációs kortikoszteroidok kedvező hatást gyakorolnak a kardiovaszkuláris betegségek és a tüdőrák előfordulására. Ez a koncepció új lehetőségeket nyújt a fogékony dohányosok azonosításában, a dohányosok szűrésében, valamint a dohányosok és volt dohányosok kezelésében. A közelmúlt vizsgálatai bebizonyították, hogy az örökletes tényezőknek fontos szerepük van a COPD kialakulásában.

A dohányzás veszélyei - Magyar Nemzeti Szívalapítvány

A cigarettafüst addiktív tulajdonságainak és a COPD-re gyakorolt genetikai hatásnak a felismerése új lehetőségeket kínál a különösen esendő dohányosok azonosítására. Ebben a körben nagyobb a betegség prevalenciája, ami lehetőséget kínál a szűrésre és a korai diagnózisra.

MTA videó: A tüdőrákon innen és túl: a dohányzás immunológiai hatásai - 2017. április 26.

A szűrővizsgálatok prediktív értéke függ a betegség prevalenciájától, valamint a vizsgálati eljárás érzékenységétől és specificitásától. Nagy szenzitivitás és specificitás mellett is csekély lesz a prediktív érték, ha a prevalencia kicsi.

Szeretném, ha apu leszokna a dohányzásról

Az érzékenyebb dohányosok között nagyobb a COPD prevalenciája, tehát érdemes erőfeszítést tenni a COPD, a kardiovaszkuláris betegségek és a korai szakban lévő tüdőrák felfedezésére. Az újabb képalkotó rendszereknek nagyobb a térbeli és időbeli felbontóképességük, a képeket bármely kívánt síkban és három dimenzióban is képesek megjeleníteni. A tüdő nagy felbontású CT-vizsgálata érzékeny módszer az emphysema azonosítására, és biztató lehetőségnek látszik a légúti átépülés mennyiségi mérésére is.

Jelenleg mind az USA-ban, mind Európában több tízezres populáción végeznek szűrést kis dózisú CT-vel a tüdőrák korai felkutatása céljából. CT-vel kimutathatók a meszes és nem meszes coronaria-plakkok — ez a módszer előrejelezheti a coronaria-történéseket közepes kockázatú egyének körében. Mindezek miatt a CT alkalmas lehet a COPD, a tüdőrák és a kardiovaszkuláris betegségek korai diagnózisára érzékeny dohányosok körében.

Másik lehetőség a biomarkerek és genetikai tulajdonságok diagnosztikai felhasználása.

A tüdőrák kialakulásának kockázati tényezői

A közelmúlt tapasztalatai arra mutatnak, hogy a három nagy dohányzás okozta betegségben közös patofiziológia érvényesül, és bizonyos mechanizmusok tovább élnek a dohányzás abbahagyása után is.

Erőfeszítéseket kell tenni újfajta gyógyszerek felfedezésére és a különböző betegségekhez vezető mechanizmusok tisztázására. Ezeknek az erőfeszítéseknek össze kell kapcsolniuk a különböző terápiás területeket.

Ily módon olyan új terápiák felé nyílhat meg az út, amelyek a közös mechanizmusra irányulnak, és kedvezően befolyásolják mindhárom betegség lefolyását dohányosok és nem dohányzók körében egyaránt. A jelenlegi irányelvek figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a dohányzás kiváltotta betegségek gyakran együtt fordulnak elő.

A többféle krónikus betegségben szenvedő betegek integrált ellátása érdekében szükség van tehát az irányelvek módosítására.

Olvassa el is